BAZ Foglalkoztatási Paktum > Működik a toborzás hagyományos eszközökkel?2019. december 3. (kedd) 15:29news/215_0_300x199xffffff.jpg

Ha szemügyre vesszük a toborzás néhány hagyományos formáját, mint például a munkaerő-piaci portálokon történő jelenlétet, vagy az újsághirdetéseket, talán jogosan merülhet fel a következő két kérdés. Van-e még ezeknek létjogosultsága? Vannak-e olyan cégek, akik a mai napig használják ezeket?

Ha létjogosultságuk alanyi jogon talán nincs is, de el kell ismerni jelenlétüket, ugyanis sok cég még ma is előszeretettel alkalmazza ezen eszközöket a munkaerő toborzásához. Az új, millennium generáció térhódítása megköveteli ezen eszközök háttérbe vonulását, azonban a toborzási specialisták közül sokan még nem kívánnak élni a modern technológia által kínált lehetőségekkel. Ennek oka, hogy a már régóta alkalmazott eszközöket jól ismerik és biztonsággal is használják, ellentétben a technológiával és az online toborzási módszerekkel, melyek használatának megismerése időigényes folyamat. A kérdés az, hogy a hibát a toborzókban, vagy pedig azon cégekben kell-e keresni, akik olyanokra bízzák a fejvadászatot, akik nem alkalmazzák a modern kor eszközeit a kiválasztás folyamatában. 

A toborzók szubjektív megközelítése nem feltétlenül tud új színt, vagy sokféleséget hozni egy vállalat életébe. A vállalkozások nem azért nem növekszenek, mert rossz a cég marketing stratégiája, vagy mert nem a megfelelő embereket foglalkoztatják. A stagnálás oka a kiválasztási folyamatban hozott elfogult döntések sora, hiszen a vállalat mindig olyan, mint amilyenek a munkavállalói. 

Nem a divatját múlt, kevésbé eredményes toborzási technikákra kell tehát koncentrálni, hanem a forradalmasítottakra, amelyek már többé-kevésbé átvették a hagyományos toborzási eszközök helyét.  Néhány dolog (mint például egy újsághirdetés, vagy egy plakát az utcán) valóban alig észrevehető, mivel a potenciális jelöltek teljes figyelmét a Facebook hírcsatornája vonja magára. Sőt, sokkal valószínűbb, hogy a potenciális jelölt szó szerint nekimegy egy hirdetőtáblának (azért, mert a telefonját nyomogatja), de nem olvassa el, mivel ütközött.  Az Y generáció már nem olvas újságokat, sokkal inkább az online felületeken és hírcsatornákon tájékozódik. Így ahelyett, hogy az időt és energiát vesztegetünk az elavult módszerekkel történő toborzásra, célszerűbb a modern technológia vívmányaira koncentrálni, hiszen ezek alkalmazása új távlatokat nyithat meg. Újságokban történő hirdetés helyett érdemes kipróbálni az online felületeken történő hirdetést. A valóság az, hogy a jelöltek az újságokat manapság nem olvassák olyan gyakorisággal, mint a közösségi média csatornáit. Az Y generáció tagjai akár naponta többször is végig görgetik a híreket az online felületeken, ezért fontos, hogy a toborzók aktívan jelen legyenek legalább egy online csatornán abból a 4-ből (LinkedIn, Facebook, Instagram, Twitter), melyet az átlagos potenciális jelöltek használnak. Kifizetődőbb ezeken a felületeken posztolni, mint fizetni egy újságban megjelenő hirdetésért, ráadásul a jelölteket is sokkal gyorsabban lehet elérni, nem beszélve arról, hogy az online hirdetések elérési rátája számokban mérhető. A megfelelő jelölt kiválasztása nagyon egyszerű, ha a megfelelő felületet használják a toborzás során.  

A toborzás hagyományos módszerei nem csak elavultak és kevésbé alkalmazottak, de limitálják a lehetőségét annak, hogy a legmegfelelőbb jelöltet találják meg egy adott pozícióra. Fontos, hogy ezen módszerek használata helyett a toborzók alkalmazkodjanak az elvárásokhoz, és modern, kiforrott módszereket alkalmazzanak a toborzás területén. A földrajzi távolság a 21. században nem lehet akadálya annak, hogy a tökéletes jelölt tölthesse be a kiírt pozíciót.

Nem szabad elfelejteni, hogy a régimódi toborzási módszerek használata több időt is vesz el, mint a moderneké. Ráadásul ezen, új hullámot képviselő metódusok pénztárcabarátabbak is elődeiknél. Az online közösségi média csatornái segítenek abban, hogy egy adott pozíciót a legmegfelelőbb jelölt tölthesse be, azonban a vállalkozás szempontjából fontos, hogy ez egy átlátható és strukturált formában történjen.

A cikk szerzője: Dr. Mester Csaba az Evolution Consulting Kft. ügyvezetője, a foglalkoztatási paktum HR rendezvényeinek egyik előadója.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatási paktum 2020-ban nyolc alkalommal szervez HR rendezvényt. Ha időben szeretne értesülni a rendezvényről, akkor regisztráljon, és tájékoztatást küldünk e-mail címére. 

Vissza